Miska leend a huszár neve

Rácalmáson már pénteken megkezdődtek a programok Térey János költői estjével, versvilággal és pogácsa-partyval, az igazi látványosságokat azonban a szombati nap kínálta. Délelőtt Szőke András robbantotta a halászléfőző verseny ízbombáit, ebédidőben az Ágasfa Hagyományélesztő Kör tagjai települtek ki a művelődési ház mögé, hogy bevezessék a kézművességbe az érdeklődőket. Legalábbis azon keveseket, akik nem a Jankovich kúriában szemlélték Kiss Ervin Gábor különleges képeit, nem a Mezőföld Természetfotó Egyesület fotográfiáiban gyönyörködtek, nem Straka Margit verssorait értelmezték a lovarda falára kifüggesztett papírokról. Vagy akik már túl voltak Kosztolányi György festményének elemzésén, kitalálták, Fischer József Tüzelő sárkánya és a kuszöjkány épp mire készül, ráhibáztak miért görbül Ihász János Vertigo-ja. Nyilván akadt olyan is, aki épp az apró ólomkatona hadseregeket, az ólomkatona öntő készletet csodálta, vagy épp a kézművesek szomszédjában R. Welser Gabriella csodás kerámiáiban gyönyörködött.

Elérkezett a délután, Pálinkás István kiállt a sörsátrak és az ólomkatona árnyékába húzódó közönség elé, hogy megállapítsa, ez egy csetlő-botló fesztivál, de megmaradt az egyik legfontosabb alaptétel: szabad. Kuriózummal indult a lovarda-udvar programmenüje, Kéri György, az első magyar skótdudás lépett a nézők elé, hogy a tűző napon kérjen áldást a helyre, ahol muzsikál. Néhány skót népdal és Mark Knopfler után Csereklye Sándor, a váci huszárbandérium alezredese léptetett elő, hogy három huszártársával (egyikük nő!) méltó hátteret adjon Schrick István, Rácalmás polgármestere beszédének. Az alezredes hosszan mesélt a huszárok szokásairól, miért piros a nadrágjuk, s miért van négy szár a huszárló szájában, hátán pedig sabrak. A világ legnagyobb ólomhuszárának ötletgazdája, a megvalósítás motorja, Vlaszák Mihály, a Metalloglobus Kft. tulajdonosa elmondta, a huszárépítők hisznek önmagukban és a többiek segítőkészségében. Kurina Laura, Matolcsi Katalin és Tótin István muzsikált, Dömötör Dóra énekelt, a venyimi asszonykórus huszárdalokat adott elő, majd Stermecki András evangélikus lelkész a 121. zsoltárt idézte. Ezzel immár hivatalosan is a Miska nevet kapta a Guiness rekordra áhító huszár. A levezetésben Czuppon Péter néptáncosai és performanszok szórakoztatták a kitartókat. Este aztán Koltai Róbert nevettette meg új műsorába ágyazott régi poénjaival és dalaival a rácalmásiakat.